Hogy az ELECTRIC BASTARDS rajongók jól indíthassák az évet, itt van 1-2 BASTARDS videó.

1.Cum On Feel The Noize

2.Easy Livin' Glucifer

3.Sometimes I Don't Know

4.Whatever happened to my rock and roll

Gary Moore teljes nevén Robert William Gary Moore 1952 április 4.-én született Belfastban.  Zenei stílusát nehéz meghatározni. Játszott hard rockot, kapott heavy metal jelzőt, megfordult jazz-rock formációban és végül írt jó néhány blues albumot.

Az ír származású énekes-gitáros a Skid Row-ban kezdte pályafutását a hatvanas évek végén. Az általuk játszott zene jó volt de a piacon ebben a stílusban már ott volt a Deep Purple, a Uriah Heep meg a Black Sabbath, akik mellett nem tudtak igazán kitűnni. A zenekar 1971-es lemeze után önállóan dolgozott, majd 1976-ban csatlakozott az újra megalakult Colosseum-hoz. Három lemezt készít ezzel a csapattal.

1979-ben, a Black Rose kedvéért Thin Lizzy-hez csatlakozik. A szünetben saját együttesével a G Force-al is készít lemezeket, amelyeken már kitűnt nagyszerű gitártechnikája, számainak különleges energiája. Moore-t a dobos Mark Nauseef és a basszusgitáros Willie Dee segítették. 1979 tavaszán Phil Lynott és Gary Moore alkotása áttörő sikert ér el a Parisienne Walkways című számmal. Gary az önálló életet kedvelő gitáros ezután ismét mással próbálkozott, játszott Greg Lake bandájában, majd 1982-ben megalapította a Gary Moore Band-et. A zenekarban - amely nem dolgozik folyamatosan – számtalan zenész megfordult már. Többek között Don Airey a Rainbow-ból, Ian Paice a Deep Purple, Neil Murray Whitesnake-ból, John Sloman aki korábban az Uriah Heep-ben illetve a Lone Star-ban dolgozott. Az 1985-ös, nyárvégi turnéjára Moore új együttest hozott létre, melynek tagjai: Glen Hughes ének, basszusgitár; Neil Carter gitár, billentyűs hangszerek; és Gary Ferguson dob. A turné egybeesett az új stúdióalbummal, mire azonban a lemez sikerré vált, Hughes már nem volt a zenekarban. Közben egy újabb sikerszámot készített Phil Lynottal: Out In TheFields. Lynott 1986-ban bekövetkezett halála után sok számot szentelt barátja és zenésztársa emlékének. 1987-ben jelent meg a "Wild Frontier" című lemeze, melyen felfedezhető a zenész észak-ír származására utaló zenei világ. Öt szám jelent meg róla kislemezen: az "Over The Hills And Far Away", a "Wild Frontier", "The Loner", "Take A Little Time" és a "Friday On My Mind". A "The Loner" egy Cozy Powell szám feldolgozása, bár a két szám közötti hangszerelési különbség igen jelentős, és Gary Moore által vált a szám népszerűvé, óriási sikert aratva. Az 1989-es After The War című album zenéje az ír-kelta hagyományokhoz nyúlik vissza. A CD változatot egy-egy instrumentális dal nyitja és zárja, a Dunluce (Part 1) és a Dunluce (Part 2). A lemez közepén hallható "The Messiah Will Come Again" az 1988-ban meghalt Roy Buchanan egyik számának feldolgozása. A "Blood Of Emeralds"-ot egyesek a "Wild Frontier" című szám folytatásának tartják. Gary Moore a kilencvenes években visszatért rockzenei gyökereihez és újabban csak bluesos hangvételű albumokat készít. Ilyen album például a Still Got The Blues, mely három millió példányban kelt el.

1992-ben megjelent az ”After Hours” című album, mely a rossz nyelvek szerint ez az album csak a ”Still Got The Blues” utórezgése.

1993-ban kislemezen kiadják a "Parisienne Walkways" című számának a Royal Albert Hall-ban nagyzenekari kísérlettel előadott változatát. A kislemez a sikerlistán 32.-ik helyig jutott.

1995-ben kislemezen adják ki ”Blues For Greeny” című lemezét, melyet Peter Greennek ajánl, az iránta való tisztelete jegyében. A lemez mellé adott füzetben úgy fogalmaz, hogy ez nem egy "Tribute-album", hanem főhajtás egy nagy zenész munkássága előtt.

1997-ben jelent meg újhullámos lemeze, a "Dark Days In Paradise", melyen a blues műfajt keveri a poppal. Session zenészeket alkalmaz, ennek köszönhető az új hangzásvilág. Ez az újítás, kétség kívül jót tett a lemez hangulatának. A Session zenészek között ott van Guy Pratt, aki a Pink Floyd 1987-88-as és 1994-es turnéján, valamint 1994-es "The Division Bell" című lemezén játszott basszusgitáron.

1999-ben kiadták az "A Different Beat" című lemezét, mely a jelek szerint a legnépszerűtlenebb munkája. Csupán három szám szerepel rajta, ami az egykori zenei világra emlékeztet, a "Lost In Your Love" a "Surrender", valamint egy Jimi Hendrix feldolgozás, a "Fire". E három számon kívül egy sem hozott különösebb sikert. Gary Moore játszik a lemezen az elektromos gitár mellett basszusgitáron és billentyűs hangszereken is. Ez volt az első stúdióalbuma, melyről nem adtak ki egy kislemezt sem.

Két év eltetltével 2001-ben megjelenik, a "Back To The Blues" című albuma. Mint a címből is észrevehetjük, Gary az újhullámos zenéről visszatért a blueshoz. A lemezen található a "Stormy Monday" című felvétel stúdióváltozata, melyet még Albert Kinggel adott elő élőben tizenegy évvel még a ”Back To The Blues” megjelenése előtt. Továbbá hallható a lemezen a "Picture Of The Moon" című, kislemezen is megjelent dal, mely sokakat a "Still Got The Blues"-ra emlékeztet, bár egyesek szerint ez a szám magasan túlszárnyalja azt, mivel ennek a dalnak a szólója bekerült a legjobb száz gitárszóló közé. Az album egyetlen instrumentális dala, a "The Prophet".

2003-ban digitálisan újrakeverik és kiadják életművének nagyobb szakaszát. Az újramaszterizált lemezek címei:

   1. Corridors Of Power

   2. Victims Of The Future

   3. We Want Moore! (Koncertlemez)

   4. Run For Cover

   5. Rockin' Every Night (Gary Moore Live In Japan) (Koncertlemez)

   6. Wild Frontier

   7. After The War

   8. Still Got The Blues

   9. After Hours

  10. Blues For Greeny

  11. Dark Days In Paradise

  12. Around The Next Dream (Jack Bruce-szal és Ginger Bakerrel)

2004-ben Gary elkészítette a "Power Of The Blues" című lemezt. Ez Gary Moore azon korszaka, mikor a lemezein szinte fele-fele arányban oszlik meg az őáltala írt dalok és feldolgozott számok sora. A lemezen szerepel a híres Willie Dixon szám, az "I Can't Quit You Baby", mely a Led Zeppelin-nek sok fejfájást okozott, a Dixonnal szembeni plágiumper elvesztése miatt. Erről a lemezről nem adtak ki kislemezt, és onnantól kezdve nem adtak ki ilyen jellegű hanghordozókat Gary Moore lemezekről.

Ugyanebben az évben, májusban fellépett a Fender Stratocaster 50. születésnapjára rendezett koncerten, a Wembley Stadionban. Ez az utolsó koncertek egyike, melyet a stadion felújításának elkezdése előtt rendeztek. Olyan gitárosokkal lépett fel, mint David Gilmour, Brian May, vagy Mike Rutherford. Jimi Hendrixtől a "Red House" című számot adta elő.. Néhány napra infúzióhoz volt kötve a jobb keze, mert ínhüvelygyulladásból származó bántalmai voltak. Orvosai nem engedélyeztek neki több szám eljátszását. A betegsége ellenére előadását a legjobbak közé sorolják.

2006-ban jelentkezett új lemezzel: "Old New Ballads Blues".A Borító-designja erősen emlékeztet a "Blues For Greeny" lemezre. A cím valójában két számra vonatkozik, a 3.-ra (Midnight Blues) és a 6.-ra (All Your Love). Mindkét szám a "Still Got The Blues" albumról származik, lassabb üteműek, így nyilvánvalóan hosszabbak. Az "All Your Love" intenzívebb basszust kapott.

2007-ben megjelent a "Close As You Get" című lemez, melyet az "Old New Ballads Blues" folytatásának is neveznek. Az album tizenegy számából összesen ötöt szerzett Gary Moore.

2008. június 14.-én lépett fel Alsóörsön, a Harley-Davidson Fesztiválon, mint a fesztivál legfőbb fellépője. A koncerten játszott számok listája:     

   1. Oh Pretty Woman

   2. Hard Times

   3. Since I Met You Baby

   4. Down The Line

   5. Have You Heard

   6. Mojo Boogie

   7. All Your Love

   8. Thirty Days

   9. I Love You More Than You'll Ever Know

  10. Don't Believe A Word

  11. Still Got The Blues

  12. Walking By Myself

  13. The Blues Is Alright (Első ráadás)

  14. Parisienne Walkways (Második ráadás)

2008-ban kijött a Bad For You Baby album.

DISZKOGRÁFIA:

Albumok a Skid Row-val

    * Skid Row, 1970

    * 34 Hours, 1971

Albumok a Colosseum II-val

    * Strange New Flesh, 1976

    * Electric Savage, 1977

    * War Dance, 1977

Albumok a Thin Lizzy-vel

    * Night Life

    * Remembering Part 1

    * Black Rose

    * Continuing Saga

    * The Adventures of Thin Lizzy

    * Life

    * Dedication

Album a BBM-mel

    * Around The Next Dream, 1994

Album a Scars-szal

    * Scars, 2002

Szólóalbumok

    * Grinding Stone, 1973

    * Back on the Streets, 1978

    * Corridors of Power, 1982

    * Live at the Marquee, 1983

    * Rockin' Every Night – Live in Japan, 1983

    * Victims of the Future, 1983

    * Dirty Fingers, 1984

    * We Want Moore, 1984

    * Run for Cover, 1985

    * Wild Frontier, 1987

    * After the War, 1989

    * Still Got the Blues, 1990

    * After Hours, 1992

    * Blues Alive, 1993

    * Ballads & Blues 1982-1994, 1994

    * Blues For Greeny, 1995

    * Dark Days In Paradise, 1997

    * Out in the Fields – The Very Best of Part 1, 1998

    * Blood of Emeralds – The Very Best of Part 2, 1999

    * A Different Beat, 1999

    * Back to the Blues, 2001

    * Live at Monsters of Rock, 2003

    * Power of the Blues, 2004

    * Old New Ballads Blues, 2006

    * Close As You Get, 2007

    * Bad For You Baby, 2008

Szóló kislemezek

    * After The War, 1988

    * Always Gonna Love You, 1982

    * Always There For You, 1997

    * Back On The Streets, 1978

    * Cold Day In Hell, 1992

    * Crying In The Shadows, 1986

    * Don't Let Me Be Misunderstood, 1984

    * Empty Rooms, 1984

    * Empty Rooms, 1985

    * End Of The World, 1982

    * Enough Of The Blues, 2001

    * Falling In Love With You, 1983

    * Friday On My Mind, 1987

    * Hold On To Love, 1984

    * I Have Found My Love In You, 1997

    * I Loved Another Woman, 1995

    * Led Clones, 1989

    * Listen To Your Heartbeat, 1985

    * Livin' On Dreams, 1989

    * Midnight Blues, 1990

    * Military Man, 1985

    * Moving On, 1990

    * Need Your Love So Bad, 1995

    * Nuclear Attack, 1981

    * Oh Pretty Woman, 1990

    * One Day, 1994

    * One Good Reason, 1997

    * Only Fool In Town, 1992

    * Out In The Fields, 1985

    * Over The Hills And Far Away, 1986

    * Parisienne Walkways, 1978/1979

    * Parisienne Walkways, 1983

    * Parisienne Walkways, 1986

    * Parisienne Walkways, 1993

    * Picture Of The Moon, 2001

    * Reach For The Sky, 1986

    * Ready For Love, 1989

    * Run For Cover, 1985

    * Separate Ways, 1992

    * Shapes Of Things, 1984

    * Since I Met You Baby, 1992

    * Spanish Guitar, 1979

    * Still Got The Blues, 1990

    * Still Got The Blues, 1993

    * Story Of The Blues, 1992

    * Take A Little Time, 1987

    * The Loner, 1987

    * Too Tired, 1990

    * Walking By Myself, 1990

    * Walking By Myself (live), 1993

    * Wild Frontier, 1987

Az ELECTRIC BASTARDS nevű formáció bár nemrégiben alakult meg, igencsak arszol felfelé a ranglétrán. Több koncerten túl vannak már, igen nagy sikereket aratva.

Az ELECTRIC BASTARDS egy új rock 'n' roll banda. Alapítója Kőváry Péter (énekes/gitáros - NEO), Kőváry Zoltán "Buffalo" (gitár - The Trousers, ex-Amber Smith), Bien "Yell" János (énekes - ex Stallion, Idolz, Spacesh!t) és a negyedik tag Benedek Tamás (dob - NEO).
A fiúk nagy rajongói a glam/punk/rock műfajnak. Példaképeik a Mötley Crüe, Faster Pussycat, New York Dolls, Buckcherry, The Last Vegas. Egyenlőre feldolgozásokat játszanak, de az oldalukon szerepel a saját számuk is Velvet Skin címmel. Érdemes meglátogatni az oldalt és meghallgatni a számot. Szerintem nagyon jól sikerült, nekem nagy kedvencem lett.

A csapat első, bemutatkozó koncertje a 2009-es Honfoglalás rendezvénysorozat keretein belül történik, Budapesten a Gödör klubban 2009 Október 3.-án. Nemsokkal ezt követően November 15. én a Budapesti Tűzraktérben léptek fel. Legutóbbi koncertjük pedig most volt hétvégén, azaz 2010.02.20-án a Budapesti Mappa klubban a Bon Scott emlékparti keretein belül. A buliban három csapat lépett fel, a Bastards kezdte a zenélést, mellyel meghozta a kedvet a fiataloknak a bulizáshoz. Sajnos én nem voltam ott a koncerten, de nagy szerencsémre ismerem Yell-t a banda énekesét, és ő elmondta hogy remekül érezték magukat, nagyon jó volt a hangulat. A buliból egy videórészletet meg is tudtok nézni: https://www.youtube.com/watch?v=5tkV-oNGcsE

A banda következő koncertje 2010.03.31.-én Prágában lesz a Futurum Music Barban.

YELL szavaival búcsúznék: "éljen a rock'n'roll!!!!!"

Az ELECTRIC BASTARDSRÓL többet megtudhattok ha ellátogattok a honlapjukra:

http://www.myspace.com/electricbastards